A Hamasz egyik vezetőjének a fia, még 2010-ből:
Szerinte amit most látunk - a látszat ellenére - az az iszlám haláltusája. Én reformációnak nevezném, de simán lehet, hogy re-formálódni, azaz újraértelmeződni már nem tud az iszlám. Nincs hova újraértelmeződnie, és nincs miből újraértelmezni. Hiányzik belőle az, ami a hasonlóan mély válságokat megélt kereszténységben, vagy buddhizmusban sziklaszilárd: a tiszta lelkű vallásalapító egyszerű, szeretetre tanító szavai, ahova mindig vissza lehet térni. Mohamed egy kereskedő, egy hadúr, egy hódító és minden bizonnyal gyilkos is. Már így is túl sokáig fertőzte egy zseniális nép agyát, nagyon klassz volna, ha a katolicizmus és a fundamentalista keresztény - egykor - hódító egyházakhoz hasonlóan a mohamedán vallás is lenyugodna. Nem kell, hogy eltűnjön, csak tartsa meg a kvintesszenciáját, ami végső soron nem lehet más, csak ugyanaz, mint a krisztusi tanítás, vagy a buddhizmus, a hinduizmus, vagy akár a kínai univerzizmus tanítása, a szeretet és harmónia. És nem utolsósorban adja vissza a világnak, amit majd' másfél évezrede elvett: a kiváló arab elméket, múvészetet és tudományosságot.
Persze az iszlám végrángásai és haláltusája sokáig elhúzódhat, és a legfanatikusabbak a vérük - és mások vére - árán is visszaállítanák a régi "rendet", de egy magát kereszténynek valló Európa nem mondhat nemet az új életet kezdeni szándékozóknak. Még akkor sem, ha lesznek az ideérkezők vagy a gyermekeik között fanatikusok és renitensek is. Ideje volna az EU-nak összekapni magát, és milliók kollektív megbélyegzése és előre megbüntetése helyett inkább a bűnüldöző és igazságszolgáltató szerveit felkészíteni a belső, a katonaságát pedig a külső feladatra. Az, hogy az ISIS és az iszlám fanatizmus még tombol, és hogy harcban áll a nyugati világgal, kétségbevonhatatlan tény, de ezt a harcot úgy kell felvennünk, hogy közben nem veszíthetjük el azt, amiért mindenki ide akar jönni: az emberséges mivoltunkat. Egyszer ennek a krízisnek vége lesz, és jó volna, ha ez a történelmi súlyú válság Európa morális - és nem csak katonai - győzelmével íródna be az emlékezetbe. Ebben hiszek, illetve ebben szeretnék hinni, pedig távolról sem tartom magam egy ultraballib alaknak.
Még ha mind a 4 millió jelenleg menekültként tengődő szírt beengedjük Európába, akkor is csupán 4%-ról 5%-ra (!) nőne a muszlimok aránya. Ráadásul ezek az emberek a következő évtizedben tömegesen fogják elhagyni az iszlám vallást. Nem gondolhatjuk komolyan, hogy emiatt az 5% miatt fog Európa iszlamizálódni! Ugyan már. Ideje volna ezt a politikai populizmusból előre megfontolt szándékkal elkövetett félelem- és gyűlöletkeltést ignorálni, és hinni abban, hogy Európa sokkal, de sokkal erősebb annál, semmint hogy ez a krízis megingathatná akár kulturálisan, akár gazdaságilag.
Ideológiailag? Talán. De az talán rá is férne.
- kelep -
Szerinte amit most látunk - a látszat ellenére - az az iszlám haláltusája. Én reformációnak nevezném, de simán lehet, hogy re-formálódni, azaz újraértelmeződni már nem tud az iszlám. Nincs hova újraértelmeződnie, és nincs miből újraértelmezni. Hiányzik belőle az, ami a hasonlóan mély válságokat megélt kereszténységben, vagy buddhizmusban sziklaszilárd: a tiszta lelkű vallásalapító egyszerű, szeretetre tanító szavai, ahova mindig vissza lehet térni. Mohamed egy kereskedő, egy hadúr, egy hódító és minden bizonnyal gyilkos is. Már így is túl sokáig fertőzte egy zseniális nép agyát, nagyon klassz volna, ha a katolicizmus és a fundamentalista keresztény - egykor - hódító egyházakhoz hasonlóan a mohamedán vallás is lenyugodna. Nem kell, hogy eltűnjön, csak tartsa meg a kvintesszenciáját, ami végső soron nem lehet más, csak ugyanaz, mint a krisztusi tanítás, vagy a buddhizmus, a hinduizmus, vagy akár a kínai univerzizmus tanítása, a szeretet és harmónia. És nem utolsósorban adja vissza a világnak, amit majd' másfél évezrede elvett: a kiváló arab elméket, múvészetet és tudományosságot.
Persze az iszlám végrángásai és haláltusája sokáig elhúzódhat, és a legfanatikusabbak a vérük - és mások vére - árán is visszaállítanák a régi "rendet", de egy magát kereszténynek valló Európa nem mondhat nemet az új életet kezdeni szándékozóknak. Még akkor sem, ha lesznek az ideérkezők vagy a gyermekeik között fanatikusok és renitensek is. Ideje volna az EU-nak összekapni magát, és milliók kollektív megbélyegzése és előre megbüntetése helyett inkább a bűnüldöző és igazságszolgáltató szerveit felkészíteni a belső, a katonaságát pedig a külső feladatra. Az, hogy az ISIS és az iszlám fanatizmus még tombol, és hogy harcban áll a nyugati világgal, kétségbevonhatatlan tény, de ezt a harcot úgy kell felvennünk, hogy közben nem veszíthetjük el azt, amiért mindenki ide akar jönni: az emberséges mivoltunkat. Egyszer ennek a krízisnek vége lesz, és jó volna, ha ez a történelmi súlyú válság Európa morális - és nem csak katonai - győzelmével íródna be az emlékezetbe. Ebben hiszek, illetve ebben szeretnék hinni, pedig távolról sem tartom magam egy ultraballib alaknak.
Még ha mind a 4 millió jelenleg menekültként tengődő szírt beengedjük Európába, akkor is csupán 4%-ról 5%-ra (!) nőne a muszlimok aránya. Ráadásul ezek az emberek a következő évtizedben tömegesen fogják elhagyni az iszlám vallást. Nem gondolhatjuk komolyan, hogy emiatt az 5% miatt fog Európa iszlamizálódni! Ugyan már. Ideje volna ezt a politikai populizmusból előre megfontolt szándékkal elkövetett félelem- és gyűlöletkeltést ignorálni, és hinni abban, hogy Európa sokkal, de sokkal erősebb annál, semmint hogy ez a krízis megingathatná akár kulturálisan, akár gazdaságilag.
Ideológiailag? Talán. De az talán rá is férne.
- kelep -